Bornai Tibor: Hajnaltájt
A Brazilok című film (vége)főcímdala
[E] [H4]
Hajnaltájt azt álmodtam, hogy futok egy réten
[H] [C#m]
és repül előttem a boldogság.
[E] [H4]
Aranyos szárnyán tűzkarikákkal, kankalin illatú
[H] [E]
szélsuhogásban a boldogság.
[C#m]
Magam is szállnék messze az égen,
[G#m] [H] [F#m]
hátha elérem a szélben, a tűzben, a távolban.
[A]
Istenem, jaj, csak föl ne ébressz,
[H] [G#m] [C#m]
adj nekem szárnyat, hogy szálljak, legalább álmomban.
Hajnaltájt azt álmodtam, hogy futok egy réten és
menekül előlem a búbánat.
Feketén forgó szél-köpenyében, zuhanó kék-lila
villámfényben a búbánat.
istenem, adj egy repülőgépet,
olyat, ami felemel a földről egy népet e szép honban,
vagy, ha a repülőgép túl drága, adj nekünk szárnyat,
hogy szálljunk, s nem csak az álmunkban.
Hajnaltájt azt álmodtam, hogy futok egy réten
és repül előttem a boldogság.
Aranyos szárnyán tűzkarikákkal, kankalin illatú
szélsuhogásban a boldogság.
Magam is szállnék messze az égen,
hátha elérem a szélben, a tűzben, a távolban
Istenem, jaj, csak föl ne ébressz,
adj nekünk szárnyat, hogy szálljunk,
s nem csak az álmunkban.
Kommentek
Á, hagyjuk... Beküldöm!