[Emol]Éjjel in[D]dultam, [Emol]a hold se [A]lát
[Emol]Szép mezők [D]alján, [Emol]erdőkön [A]át
[Amol]Csendben lopa[Hmol]kodva, ha [C]sötét az [D]ég
Nem látja [Emol]senki sem[D], a [Emol]szívemben mi [A]ég
[C]Társam a [G]szégyen, [~]menekülök[H7]
Jaj, meddig [Emol]még! D Emol - A
Az eső csak kopog, hallgatom
Mint a könnyem, úgy folyik az arcomon
S a tolvaj hold röhög, lopja az álmaimat
Tud mindent és néz, rám zuhan az ég
Társam a szégyen, menekülök
Jaj, meddig még!
Eltűnni kevés, az nem elég
Az emlék mögöttem, a sarkamban ég
És idegenben élek, örökös másodikként
Nincsen már istenem, nincs nyelvem, se zeném
Mert szülőhazám nélkül többé már senki
Nem vagyok én.
Kommentek
Á, hagyjuk... Beküldöm!